A villamos hátsó részében ültem le. Már csak egy csaj meg vele szemben egy srác vannak ezen a részen. Srác szájában cigi lóg, de nincs meggyújtva. Van vagy 21. Részeg. A villamos ablakpárkányán egy műanyagpohár. Csak a pincérnő nem jár erre. Hallom, hogy többször kattan egy öngyújtó, de füstöt nem érzek, hátrafelé meg nem nézek. Aztán mégis, orromba tekergőzik a bűz, hátrapillantok, a csávó már elszívta a harmadát, és mint a laza autós, lógatja kifelé a cigit tartó kezét a villamos lehúzott ablakán.
Elönti az agyamat a szemét, felállok: Megtennéd, hogy eloltod a cigarettádat? Néz rám bambán, belassult agyműködéssel. Jó. Mindjárt. De azért még szippant hármat, miközben én mondogatom, hogy Most, meg hogy Itt a villamoson. Végül megunja, megszokott lazaságával kipöccinti a cigit az útra. Megköszönöm és visszaülök.
Olyan tanárnénisnek érzem magam. Talán mert az is voltam?
2 megjegyzés:
Bator csaj vagy, meg jo, h nem teged dobott ki az ablakon...:o))
Inkább csak hülye. Mármint vagyok. De amikor kinyitottam a számat, akkor ettől már nem féltem (csávókának ohne kondi,a fejében viszont sok alkohol, tehát én mindenképp gyorsabb lettem volna, ráadásul még mintha a csaj is egyetértett volna velem) inkább, hogy kiröhög és akkor viszont felpaprikáztam volna magam és tanárreflexből kidobtam volna a kezéből poharastul mindenestül az egész cuccot.
Megjegyzés küldése