Apa kocsit hajt és vásárol

Akik miatt áll a sor.

Apa1. Vagy inkább díszhím1. Galléros pávián. Tarkopasz. A feje és a nyaka már-már a teljes összeolvadásban, igazi zsírnyakát a galléros póló felhajtott gallérjával igyekszik leplezni. Igyekszik, de azt a zsírtömeget nem egyszerű ám eltüntetni. Csak a szóváltásra figyeltem fel. Nem biztos, de mintha anyjuk kártyájával akart volna fizetni, de a galád pénztáros nem engedte. Többször emlegette, hogy ha ő Kovács Béla, akkor ez és ez megtörtént volna-e. Nem hagyták vásárolni, állítólag a csaja valahol a plazában dolgozik.

A másik, konszolidáltabb, értelmiségi. Kis okos szemüveggel, kissé konzervatív, de fiatalos és jó minőségű ruhákban. Saccra olyan, aki borból is tud minőségit választani, van neki otthon nespressoja. eljár squasholni és a füvet általában az após nyírja a kertjében, az öreg már ráér és örül, ha elfoglalja magát. Valami bagettfélén vitáznak, a pénztárnál derül ki(?) ugyanis, hogy az általa 49 forintosnak hitt cucc vélhetően jóval többe kerül. (A legprosztóbb műsajtos izéke is 70 körül lehet, miért egy jobb minőségű bagett lenne olcsó...) Ő bizony annyiért meg nem veszi, nehogy már. (Anyám, az egyszerű iskolázatlan nő, ha már összetapicskolta volna, akkor is kifizette volna a drága árat érte, ha az utolsó fillérkéit költötte volna rá. De ez a pasi nem az anyám volt. Szerencsére.)

Híg lé

Ezerszer megfogadtam már, hogy soha többet nem megyek ilyen helyekre. Előítéleteim vannak az ilyen akciókkal kapcsolatban, majd ezek szépen tényekként igazolják magukat. De valahogy nem az enyém volt a tegnapi délután. Ahová először akartam menni, ott hosszú sor fogadott, és még el akartam menni lúdtalp betétet cserélni. Fogtam egy Pesti Estet, elsétáltam a Nyugatihoz, ahol nem rohantam a villamoshoz, hagytam elmenni. Talán nem kellett volna, hosszú percekig semmi. Épp kezdtem meggondolni magam, hogy hazafelé veszem az irányt a szemközti megállóból, hagytam elmenni a villamost ott is...hosszú percekig semmi. Végre, mikor már jókora tömeg gyűlt körém, bejött a sárga hernyó. Ahol épp álltam, alig volt kapaszkodó, épp egy idősödő pasi támaszkodott a kapaszkodónak teljes háttal, én meg a feje mellett tudtam épp kapaszkodni. Persze őt nem zavarta, hogy a fülében jár a kicsavarodott kezem, én meg gondoltam megkérdem, megengedi-e, hogy ott kapaszkodjak, értve ez alatt, hogy méltóztassék nem nekitehénkedni a teljes kapaszkodónak. Mire egy mosolynak látszó valamivel a képén közölte, hogy nem, mert ő meg ott támaszkodik. Valami olyasmi volt az arcán, mint némelyik dilinyós David Lynch figura arcán, valami éteri, mindentudó, önelégült vigyor. Tehát nem a hátát pihenteti esetleg a gerincműtéte után, hanem neki ott tetszik épp kellemetlenkedni. Majdnem elküldtem az anyjába, persze bazi dühös lettem, de csak annyira futotta meglepetésemben, hisz erre a felemás reakcióra nem számítottam, szóval csak annyit böktem a hólyag felé, hogy gratulálok. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy ne kívánjunk neki rosszat, mert visszaszáll, mindenesetre azért remélem, lesz még egyszer olyan állapotban, helyzetben, mikor rá lesz szorulva más jóindulatára, de azt nem kapja meg, sőt.

Ezek után döcögtem hazafelé, s gondoltam, mégis teszek egy próbát, és a kézműves fagyi napján veszek egy akciós fagyit a Mexikóinál. Persze itt is sor volt, hisz hát akció van. Nem különösebben a rászorultság, inkább az apropó miatt maradtam a sorban, meg mivel már reggel óta erre vártam, egyszerűen tök csalódtam volna, ha nem ettem volna. A sor bazi lassan haladt. A Szaharában gyalogolni sem lehet kínosabb, mint egy ilyet kivárni. Pedig annyira nem voltunk sokan, csak mint kiderült, nem a megszokott eladók árultak, hanem vélhetően a tulaj. Tetű lassan. Félig bezárt kiadóablaknál. Az egy dolog, hogy meglehetősen olvadt volt a cucc, mikor megkaptam (még akár érthető is, ha nagy forgalom volt aznap és nem volt ideje átfagyni, de ki tudja, ez volt-e az oka), kiderült, nem is abban az összeállításban kaptam a három (2,5) gombócot, mint ahogy kértem. Profi megközelítése a ne bukjunk sokat az akcióval hozzáállásnak. Pedig ezerszer megfogadtam, hogy ilyen hülyeségekért nem állok sorba.