Hetekkel ezelőtt megvettem Stieg Larsson két eddig megjelent kötetét. A Millennium trilógia első két darabja, és hát más sose lesz több, mert az író meghalt, mielőtt megjelentek a könyvei, s halála után - feltehetően részben ennek is köszönhetően - óriási sikert aratott. A tetovált lány eredeti címe Férfiak, akik utálják a nőket. Kicsit satnyábban hangzik így magyarul. A kapcsolódási pontom a könyvhöz nyilvánvaló, a fickó svéd. Amúgy sose voltam krimifan. Larsson eredetileg gazdasági témában újságíróskodott, főszerkesztője volt éveken át egy neves (?) svéd lapnak. És hát a trilógia nevét adó Millennium lap egyik társtulajdonosa a férfi főhősünk, aki épp egy sunyi gazember mesterkedéseit próbálta leleplezni, de kicsit balul sültek el a dolgok, így remélve, hogy a szerkesztőség gondjait nem tetézi, elhúz a sötét, hideg, titokzatos északra, ahol a mínuszok csak röpködnek, és egy családi rejtély megfejtésébe fog. Nem sok hittel.
A másik főhős a magyar címben szereplő tetovált lány, kis verébszerű jelenség, de a fogat fogért, szemet szemért elvét látszik alkalmazni, amolyan furcsa kis terminátorként működik a csaj. (Egyszer mintha olvastam volna, hogy talán Tarantino (?) tervezné megfilmesíteni. Ennél a pontnál kezdtem érteni, miért. Lisbeth tipikus Tarantino hősnő. S a linkelt cikkben szerepel, hogy a svéd mesehős, Harisnyás Pippi ihlette. Hát, elég bizarr is az a mese...)
Az első néhány oldallal megszenvedtem, sehogyse akart érdekelni. Aztán hirtelen kezdett felcsigázni és onnantól hamar elolvassa az ember. A témák, amik előkerülnek a könyvben, svéd megközelítésben tálalva az idilli társadalom álmodozói szemszögéből szerepelnek. Nagy hangsúlyt kap a nők elleni erőszak illetve az az ellen való fellépés. Ez így leírva nem annyira kecsegtető, de tényleg jó a könyv, érdemes elolvasni. Lassan a harmadik részt is kiadják, gondolom Karácsonyra időzítik, és akkor a teljes, rövidre szabott életmű elérhető lesz.
Ami kicsit zavaró, hogy az első kötet tele van nyomtatási bakikkal, a másodikba még épp csak beleolvastam, de ott meg valami bénán fordított mondatra bukkantam.
A másik főhős a magyar címben szereplő tetovált lány, kis verébszerű jelenség, de a fogat fogért, szemet szemért elvét látszik alkalmazni, amolyan furcsa kis terminátorként működik a csaj. (Egyszer mintha olvastam volna, hogy talán Tarantino (?) tervezné megfilmesíteni. Ennél a pontnál kezdtem érteni, miért. Lisbeth tipikus Tarantino hősnő. S a linkelt cikkben szerepel, hogy a svéd mesehős, Harisnyás Pippi ihlette. Hát, elég bizarr is az a mese...)
Az első néhány oldallal megszenvedtem, sehogyse akart érdekelni. Aztán hirtelen kezdett felcsigázni és onnantól hamar elolvassa az ember. A témák, amik előkerülnek a könyvben, svéd megközelítésben tálalva az idilli társadalom álmodozói szemszögéből szerepelnek. Nagy hangsúlyt kap a nők elleni erőszak illetve az az ellen való fellépés. Ez így leírva nem annyira kecsegtető, de tényleg jó a könyv, érdemes elolvasni. Lassan a harmadik részt is kiadják, gondolom Karácsonyra időzítik, és akkor a teljes, rövidre szabott életmű elérhető lesz.
Ami kicsit zavaró, hogy az első kötet tele van nyomtatási bakikkal, a másodikba még épp csak beleolvastam, de ott meg valami bénán fordított mondatra bukkantam.