'Le film'

Kedvenc romantikus filmem egyre inkább/még mindig a Mielőtt felkel a nap. Sok oka van ennek:

• kb. ez az én generációmról szól +/- pár év
• ez abból az időből van, amikor még nem létezett a celeb fogalma, ezért a való élet nem olyan élesen vált el a mindennapoktól és az ember simán érezhette magát jól egy zsákruhában is (lásd Celine a filmben). Jó, mostanra már én sem érezném magam jól zsákruhában, de a nosztalgia érzéséhez megvan a kellék
• Budapestről indulnak a hősök (bár ezt csak mondják, nem látjuk)
• Bécs elég közeli város ahhoz, hogy a népszerű helyszíneknél az ember szurkoljon, én is az ő lábuk nyomát tapostam
• leszámítva a kissé erőltetett és klisékkel is telibe pakolt több hétre elegendő "akciót", furcsaságot és egyebet, vígan valószerű, önálló sztorik, amik akár így meg is történhetnek (de leginkább múlt időben)
• olyan helyes jelenetek vannak benne, mint pl. amikor Celine és Jesse a lemezboltban belehallgatnak egy albumba. Hiába huszonkevés évesek, mégis tök tinifejet vágnak. Tessék aztán jól megnézni, a mostani tinik hánynak néznek ki! (huszon vagy olykor kiélt harmincon túlinak...és sokszor olyanok is)
• még a jövendőmondó cigányasszony is oly szép angolsággal beszél, persze erős németes akcentussal, de csak úgy halmozza az igeidőket
• a végén összeszorul az ember szíve és nem akarja elengedni őket
• bűbájos a végén, amikor végigjárjuk az általuk meglátogatott helyeket, és már nekünk is van hozzá fűződő, közös emlékünk
• mert van egy folytatása, ami nem rontott rajta

Mellesleg olyan bájos az alaphelyzet (amerikai fiú-francia lány találkozik a vonaton, fiú megfűzi a csajt, mászkáljanak egész éjjel Bécsben, ő másnap reggel elrepül, a csaj meg vonatozhat hazáig, és közben pakk, szerelmesek lesznek), és emelje föl a kezét az a csaj, aki nem szeretett bele a Holt Költők Társaságában  Ethan Hawke-ba.